Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete
ALAPSZABÁLYA
I. Általános rendelkezések
1.1 A Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete működésének alapvető szabályait - figyelemmel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseire - a jelen Alapszabályban határozza meg.
1.2 A Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el, valamint országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, és nem támogat.
1.3 Az Egyesület nyilvántartásba vétele annak megalakulásakor az 1989. évi II. tv. hatálya alá tartozó szervezetként történt.
II. Főbb adatok:
2.1. Az Egyesület neve: Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete
2.2. Az Egyesület székhelye: 2120 Dunakeszi, Hunyadi J. utca 70. szám (Piros Óvoda)
2.3. Az Egyesület levelezési címe: 2120 Dunakeszi, Hunyadi J. utca 70. szám (Piros Óvoda)
2.4. Az Egyesület működési területe: Magyarország
2.5. Az alapítás éve: 1998.
2.6. Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök önállóan jogosult.
III. Az egyesület céljai, feladatai
3.1. Az egyesület célja:
a.) az Országos Közoktatási Intézet által elfogadott „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című, a 137/1996 (VIII. 28.) kormányrendeletben „az óvodai nevelés országos alapprogramjának” megfelelő, választhatónak minősített program terjesztése Magyarországon és a határainkon túl élő magyar óvoda pedagógusok körében,
b.) az érdeklődő óvónők, tanító(nő)k részére szakmai továbbképzések szervezése, ehhez bázisóvodák kialakítása,
c.) tapasztalatcserék szervezése az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” program szerint dolgozó óvoda pedagógusok részére,
d.) szakirodalmi anyag ajánlása és rendelkezésre bocsátása folyamatosan - az önképzés támogatása céljából,
e.) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében együttműködik működési területének állami, társadalmi, önkormányzati szerveivel ill. magánszemélyekkel. A egyesület nemzetközi tevékenységet folytathat.
f.) országos találkozó szervezése az egyesületi tagok részére - évente legalább egy alkalommal (a találkozót évente más-más óvoda rendezi előzetes megbeszélés, önkéntes vállalás szerint),
g.) a befolyt tagdíjakból, valamint a támogatók által nyert összegekből továbbképzések, országos találkozók, valamint szakirodalmi anyagok, dokumentációk (fotók, videó felvételek) készítésének és sokszorosításának anyagi támogatása.
3.2 Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége.
3.3 A célok elérése érdekében az Egyesület a következő feladatok elvégzésére vállalkozik:
a.) tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme,
b.) tagjai tevékenységének - szükség szerinti - összehangolása,
c.) az Egyesület céljai körébe tartozó más egyesületek, alapítványok által megrendezett eseményeken, továbbképzéseken és konferenciákon való részvétel,
d.) tagjai részére a rendszeres képzés és információs anyag biztosítása,
e.) továbbképzések, országos találkozók, valamint szakirodalmi anyagok, dokumentációk (fotók, videó-felvételek) készítésének és sokszorosításának anyagi támogatása,
f.) együttműködés a működési területének állami, társadalmi, önkormányzati szerveivel ill. magánszemélyekkel.
3.4 Az Egyesület tagjai számára az Egyesület biztosítja tevékenységének megfelelő feltételeket.
IV. Szervezeti felépítés
4.1. Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak. Az Egyesület legfőbb döntéshozatali szerve a Közgyűlés, szervei az Elnök, az Elnökség és Számvizsgáló Bizottság.
4.2. Az Egyesület tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
a.) A rendes tag felvételéről az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
b.) A felvételi kérelmet írásban kell benyújtani.
c.) Az Egyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.
d.) Az Egyesületi tagság a felvétellel keletkezik.
4.3 A rendes tag:
a.) az elnökség által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok munkájában, rendezvényeken,
b.) használhatja az egyesület bérleményeit, létesítményeit,
c.) igényelheti az Egyesület tevékenykedő szakemberek segítségét,
d.) részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben,
e.) a Közgyűlésen részt vehet és szavazati joga van;
f.) választhat és választható az Egyesület szerveibe;
g.) észrevételeket, ajánlásokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban;
h.) indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
i.) véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, indítványozhatja jog- és alapszabályba ütköző határozatok megsemmisítését
j.) részt vehet minden, az Egyesület által szervezett vagy támogatott programon;
k.) a tagság 25%-a + 1 tag írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti,
l.) köteles betartani az Alapszabály rendelkezéseit
m.) köteles végrehajtani az Egyesület vezető szerveinek határozatait;
n.) köteles befizeti az egyesületi tagdíjat,
o.) köteles az Egyesület vagyonának megóvására,
4.4 A pártoló tag:
a.) Pártoló tag lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület céljait és működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs.
b.) A pártoló tag tagdíja a rendes tagokra meghatározott mindenkori tagdíj duplája.
c.) Az elnökség indokolt esetben a pártoló tag tagdíját –jogosultságainak változatlanul hagyása mellett– a tag kérésére csökkentheti.
d.) A pártoló tag jogai az (a) – (c) pontokban foglaltak kivételével megegyeznek a rendes tagokéval.
4.5 A tagsági jogviszony megszűnése:
a.) A rendes tagság és a pártoló tagság megszűnik:
• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
• az Elnökség kizárást kimondó határozatával;
• a tag írásos, aláírásával ellátott kilépő nyilatkozatával, ha az az Elnökhöz megérkezett;
• az Egyesület megszűnésével.
• Az elnökség többségi szavazattal a tagot kizárhatja, ha:
• a tag az éves tagdíj befizetésével (a fizetési határidő minden évben június 30. napja) 180 napot meghaladó késedelembe esik és tartozását az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül sem rendezte;
• bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélte és a közügyektől eltiltotta;
• a rendes tag a közösségi munkát tartósan elhanyagolja;
• a rendes vagy pártoló tag az Egyesület céljaival ellentétesen cselekszik, vagy az Alapszabály rendelkezéseit megsérti;
• amennyiben a tag politikai szervezetben vezető tisztséget vállal.
b.) A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat.
c.) A kizárásról határozni kívánó elnökségi ülés helyéről és időpontjáról a kizárni kívánt tagot előzetesen értesíteni kell. A kizárni kívánt tag az elnökségi ülésen részt vehet és a kizárással szembeni védekezését ott előadhatja.
d.) A tag kizárása esetén jogorvoslati lehetőségért az Egyesület székhelye szerint hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz fordulhat.
V. A Közgyűlés
5.1 Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.
5.2 A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább 25%-a +1 fő által aláírt kérelmére, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az arra illetékes bíróság elrendeli. A Közgyűlésen a rendes tagok egyenlő szavazati joggal vesznek részt. A pártoló tagok szavazati jog nélkül a Közgyűlés teljes időtartama alatt részt vehetnek a Közgyűlés ülésein. A Közgyűlés ülése nyilvános, kivéve, ha a levezető elnök zárt ülést rendel el. Ebben az esetben a Közgyűlésen csak az Egyesület tagjai vehetnek részt. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
5.3 Közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, és kétharmados többséggel dönt:
a.) az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról;
b.) tag kizárásáról, azokban az esetekben, melyek nem tartoznak az Elnökség hatáskörébe;
c.) az Elnökség által hozott határozatok megváltoztatásáról;
d.) az Egyesület névváltoztatásáról, más civil szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondásáról.
5.4 A Közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik és egyszerű többséggel dönt:
a.) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) megállapításáról és módosításáról;
b.) a tisztségviselők megválasztásáról;
c.) a tagdíj mértékének meghatározásáról;
d.) mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály vagy az SzMSz kizárólagos hatáskörébe utal vagy nem szabályoz;
e.) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
5.5 A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.
5.6 Elnöknek össze kell hívnia a Közgyűlést, ha:
a.) a tagok legalább 25%-a +1 fő ezt a napirend megjelölésével írásban kéri;
b.) az Elnökség bármely tagja írásban kéri és indokolja.
A Közgyűlést a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül kell összehívni.
Az Elnök bármikor összehívhatja a Közgyűlést, ha azt szükségesnek látja.
5.7 A Közgyűlést egyebekben lehetőség szerint félévente, de évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.
5.8 Az Elnök az egyesületi tagoknak írásban, vagy elektronikus levélben meghívót köteles küldeni a Közgyűlés helyéről és idejéről legalább 10 nappal a Közgyűlés tervezett megtartását megelőzően. A közgyűlési meghívóban megjelölhető a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés helye és időpontja is. A megismételt közgyűlés - változatlan napirendi pontok mellett - a határozatképtelen közgyűlés időpontját követő 1 óra múlva is megtartható feltéve, hogy a megismételt közgyűlés helye és annak időpontja az eredeti közgyűlési meghívóban már eleve megjelölésre került. Amennyiben a megismételt közgyűlés időpontja az eredeti közgyűlési meghívóban külön nem szerepel, úgy a megismételt közgyűlés - legkorábban - a határozatképtelennek minősülő közgyűlés időpontját követő 15 nappal későbbi időpontra hívható össze. Ebben az esetben a megismételt közgyűlés helyéről és időpontjáról a tagokat írásban, vagy elektronikus levélben külön is értesíteni kell.
5.9 A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a + egy fő jelen van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. A megismételt közgyűlés a meghirdetett közgyűlés napján is megtartható. Amennyiben a megismételt közgyűlés nem az eredetileg összehívott közgyűlés napján kerül megtartásra, akkor az a jelenlévők számától függetlenül csak akkor határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét az eredeti meghívóban kifejezetten felhívták. A Közgyűlés, Elnökség, Számvizsgáló Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye), mely iratok az Egyesület tagjai számára nyilvánosak. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és egy naptári éven belül sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
VI. Az Elnök
6.1 Az Elnökség munkáját az Elnök vezeti.
6.2 Az Elnök feladatai és jogkörei:
a.) az Egyesület tevékenységének irányítása;
b.) képviseli az Egyesületet és annak nevében nyilatkozik
c.) a Közgyűlés összehívása, vezetése, határozatainak ellenjegyzése;
d.) döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
e.) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
f.) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
g.) az Elnökség munkájának irányítása;
h.) az Elnökség ülések vezetése;
i.) intézkedés és döntés a hatáskörébe utalt ügyekben;
j.) az Elnökség üléseinek összehívása;
k.) az ügyintéző apparátus vezetése;
l.) a Közgyűlés részére beszámolás az elmúlt közgyűlési ciklusban az Egyesület működését, gazdálkodását érintő eseményekről;
m.) az Egyesület gazdálkodásának irányítása;
n.) utalványozási jogkör gyakorlása;
o.) a munkáltatói jogok gyakorolása;
6.3 Az Elnök egyes feladatait az alelnököknek kioszthatja, de erről az Elnökséget tájékoztatni köteles. Az Elnök a Közgyűlés vezetésével elsősorban az alelnököket bízhatja meg.
6.4 Az Elnök vagy az általa megbízott személy felel azért, hogy a képviselőknek az egyesület nevében tett nyilatkozata(i) szakmailag megalapozottak és az Egyesület számára vállalhatóak legyenek, ennek érdekében a tagoktól segítséget kérhet.
6.5 Ha az Elnök feladatai ellátásában előre látható időtartamban, azaz időlegesen akadályozva van, az akadályoztatás tényről, okáról és várható időtartamáról haladéktalanul nyilatkozik az Elnökség többi tagjának. Időleges akadályoztatás idején az Elnök feladatait az alelnökök valamelyike látja el az Elnök meghatalmazása alapján. Ha az ideiglenes akadályoztatás megszűnik, az Elnök újra eljárhat, ekkor a megbízott megbízatása megszűnik. Ha az Elnök feladatai ellátásában tartósan akadályozva van, az akadályoztatás tényéről, okáról és várható időtartamáról haladéktalanul nyilatkozik az Elnökség többi tagjának. Tartós akadályozottságnak azt kell tekinteni, ha feladatainak nagyobb részét legalább 3 hónapon keresztül nem tudja ellátni. Tartós akadályoztatás idején az Elnök feladatait az alelnökök valamelyike látja el az Elnök meghatalmazása alapján. Ha az Elnök lemond, úgy kell tekinteni, mintha tartósan akadályoztatva lenne. Lemondását kézjegyével ellátott írásos nyilatkozat formájában a tapasztaltabb alelnöknek juttatja el, aki azt elfogadni és a jelen alapszabály szerint eljárás megindítására köteles. Az Elnök lemondása vagy tartós akadályoztatásának végleges megállapítás esetén, az alelnökök valamelyike 45 napon belüli időpontra köteles összehívni a Közgyűlést. Az új Elnök megválasztásáig az Elnök feladatait a tapasztaltabb alelnök látja el.
VII. Az Elnökség
7.1 Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban –a kizárólagos hatásköröket kivéve– gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését.
7.2 Az Elnökség 3 főből, az Elnökből és két alelnökből áll. Tagjait a Közgyűlés 5 évre választja, a tagjai újraválaszthatók.
7.3 Az Elnökség ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz keretei között maga alakítja ki.
7.4 Az Elnökség a feladatait az Elnökségi Ülésen tárgyalja meg. Az Elnökségi Ülést az Elnök hívja össze. Az Elnökségi Ülést szükség szerint, de legalább 6 havonta össze kell hívni. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az Elnök és legalább az egyik Alelnök jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egyszer meg kell ismételni. További szavazategyenlőség esetén a határozat nem hozható meg.
7.5 Az alelnök akadályoztatása vagy lemondása esetén a 6.5. pontban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy feladatait az Elnök látja el, az Elnökség pedig részvétele nélkül folytatja munkáját a következő Közgyűlés megtartásáig. Az alelnök lemondását kézjegyével ellátott írásos nyilatkozat formájában az Elnöknek nyújthatja be, aki azt tudomásul veszi. Az Elnökség létszámának csökkenése esetén a Közgyűlést a megüresedett tisztség betöltésére 45 napon belül össze kell hívni. A bankszámla felett az Elnök jogosult rendelkezni.
7.6 Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
VIII. A Számvizsgáló Bizottság
8.1 A Számvizsgáló Bizottság (továbbiakban SzB) feladata az Egyesület jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelő működésének ellenőrzése, az Elnök, Elnökség éves beszámolójának elfogadása
8.2 Ha az Elnök a Közgyűlést nem hívja össze, ez akadályoztatásnak minősül, és ebben az esetben a SzB jogosult a Közgyűlést összehívni.
8.3 Szabálytalanság észlelése esetén írásban köteles az Elnökség felé jelentést tenni.
8.4 A SzB-ot a Közgyűlés választja, 5 évre.
8.5 A SzB minden Közgyűlésen jelentést tesz vizsgálatainak eredményéről.
8.6 Az SzB-nek 3 tagja van.
8.7 Az SzB ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz keretei között maga állapítja meg.
8.8 Az SzB feladatait az SzB Ülésen tárgyalja meg. Az SzB Ülést az SzB legidősebb tagja hívja össze. Az SzB Ülést szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal össze kell hívni. Az SzB akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Az SzB határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egyszer meg kell ismételni. További szavazategyenlőség esetén a határozat nem hozható meg.
8.9 Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a vezető szerv elnöke vagy tagja, továbbá az, aki a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében e tisztségeket nem láthatja el.
IX. Gazdálkodás
9.1 Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából legalább évente a Közgyűlés elé terjeszt a Számvizsgáló Bizottság ellenjegyzése és írásos véleményének csatolása mellett.
9.2 Az Egyesület a következő bevételi forrásokkal rendelkezik:
a.) a tagok által befizetett tagdíj;
b.) jogi személyek és magánszemélyek támogatásai, felajánlásai;
c.) pályázatokon elnyert pénzösszegek;
d.) a tagok saját hozzájárulásai;
e.) kiadványok értékesítéséből származó bevételek;
f.) az Egyesület rendezvényein keletkezett bevételek;
g.) egyéb bevételek.
9.3 A bevételek képezik a programok és egyéb, a fentebb rögzített tevékenységek anyagi alapját. Az Egyesület gazdálkodásáért az Elnök felelős.
9.4 Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
9.5 A tagok az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
9.6 Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
9.7 Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
9.8 Az Egyesület tisztségviselői tevékenységüket társadalmi munkában –ellenszolgáltatás nélkül végzik.
9.9 Az Egyesület megszűnésére a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3- os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik megszűnésének megállapításával, valamint feloszlatással; Az Egyesület - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait. Az Egyesület megszűnése esetén a megszűnt egyesület hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
X. Egyéb rendelkezések
10.1 Ez a szabályzat az elfogadásával lép hatályba.
10.2 A Közgyűlés az Egyesület Alapszabály szerinti működésének megkönnyítése érdekében Szervezeti és Működési Szabályzatot alkothat. A Szervezeti és Működési Szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.
10.3 Minden, az Alapszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott kérdésben a Közgyűlés dönt.
10.4 Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Dunakeszi, 2012. június 29.